Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül Kornelkirsche vagy Dirndl a neve, melynek első része a latin cornus(„szarv”, „szaru”) szóból ered, mert annyira kemény a fája. A második rész a gyümölcs küllemére utal, mert messziről a cseresznyére emlékeztet, bár eléggé ovális. Egyébként nevezik Hartriegel néven is. A francia neve is latin eredetű: a cornouiller male névvel jelölik. A termés angol elnevezése a némethez hasonló: Cornelian cherry. A növény legelterjedtebb neve azonban többnyire egyszerűen csak cornel.

Termőhelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A húsos som a középhegységek vadon élő növénye, általában az erdőszéleken találkozhatunk vele, mert a napos helyeket kedveli, árnyékban nem terem gyümölcsöt. Több országban is termesztik, (például: Ausztriában,Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában), őshonos, régi növényünk, amit a helység- és családnevek is igazolnak (Somló, Somlyó, Som,Somos).

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piros héjú, tojásdad, hosszúkás, csonthéjas magot tartalmazó gyümölcse éretten kellemes ízű és szépen díszítő, melyek nemcsak forma-, hanem színgazdag gyümölcsűek (kerek, ovális, elliptikus, körte, bordó, viola, sárga, fehér, csíkos). Fája igénytelen, tősarjairól bárhova telepíthető, a téli hideget is jól tűri. Átellenes állású levelei ép szélűek, hosszan elkeskenyedő csúcsúak, a sárga virágok ernyőszerű csoportokban március-áprilisban, a lombfakadás előtt nyílnak.

Fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy gyümölcsű fajtái a szlovák Devin és Titus, valamint az osztrák Jolico. Sárga gyümölcsű: Cornus mas Fructu flavo.

Van sárga gyümölcsű, és körte formájú gyümölcsöt termő változata is. Az utóbbi az Őszi tűz nevet kapta felfedezőjétől, Schmidt Gábortól.

Ismert fajtája még a Reichtragende Selektion. Magyarországi tájfajtái aCsászlói,^[1] mely Szatmárban és a Nyírségben honos, és a Szadai (Szadaközség Gödöllő közelében található).

Más ehető fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• csillag som – Cornus kousa,
• Porlock som – Cornus 'Porlock' (Cornus capitata x Cornus kousa),
• kanadai som – Cornus canadensis

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veresgyűrű som – Cornus sanguinea – Magyarországon őshonos faj.

Termesztése, felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 

A piros héjú, tojásdad és hosszúkás gyümölcsei

A termesztésekor a sombokor alig igényel gondozást, legfeljebb idősebb korában ritkítani kell. Manapság a kertekben és a közparkokban főként díszcserjének ültetik, pedig a som igen értékes gyümölcsöt is terem, amelyből – különösen vadas húsok mellé való – kiváló lekvár készíthető. C-vitamin tartalma 200 mg/100g körül van, karotinban gazdag. Lekvár, szörp, dzsem, kompót, bor, pálinka készíthető belőle. Az éretlen termését az olajbogyóhozhasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni.Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Korábban a házikertekben gyakori növény volt, ma már háttérbe szorult.