Elterjedés

A Fülöp-szigeteken és Délkelet-Ázsiában vadon élő növény. A citrustermő vidékeken, főleg a keleti országokban termesztik, bár a trópusokon is jól tenyészik.^[2]

Megjelenés

A mandarinfa kicsi és örökzöld. Tövises ágain lévő levelei lándzsaszerűek, és tompán fogazott szélűek, 3,5—8 cm hosszúak és 1,5—4 cm szélesek. A kb. 1 cm hosszú nyelek mellett vékony levéllemezcsík található.^[2] Virágai illatosak, fehér színűek. Termése narancstermés, melynek külső, viaszos fala sokillóolajat tartalmaz. Belső részét a hártyás válaszfalak üregekre osztják. Ezekben találhatók a magvak, melyeket elhúsosodott, nedvvel teli szőrök vesznek körül. A magok színe sárgászöld vagy világoszöld, gyakran sokcsírás. A gyümölcs kisebb és édesebb a narancsnál, valamint könnyebben hámozható.

Termesztés és felhasználás

Általában ősszel szüretelik, és október és január között kerül a gyümölcskereskedésekbe a friss gyümölcs. Egész évben forgalmazzák a hámozott, cukrozott konzervmandarint. A mandarin tápanyagtartalma az EU NWKRL 90/496/EWG szerint a következő:

100 g mandarin tartalmaz:
kcal	kJoule	Víz	Zsíradék	Kálium	Kalcium	Magnézium	C-vitamin
46-50	195-210	85-87 g	0,3 g	210 mg	33 mg	11 mg	30 mg

 

MandarinfaMandarinfa közelrőlMandarin gerezdekMandarinok