Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és aPrunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvbőlkerült (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *broskyalakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih,persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon)alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)

A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-törökkāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.

A Kárpát-medencében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.

Talajigénye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápanyagigénye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.

Gyümölcse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát.Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.

Fajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kajszibarack fajták[1]

!Megnevezés	Érési ideje	Hússzíne	Állománya	Mérete	Súlya	íze	Megjegyzés
Bergeron	június közepe	narancssárga	rostos, szilárd	közép nagy	40-55 g	édes-savas, harmonikus, kiváló	fagytűrése kiváló
Budapest	kései				g
Ceglédi arany	Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után	narancssárga			44 g	jellegzetes kajszi ízű	fagytűrése jó
Ceglédi bíbor	július közepén	narancssárga,	rostos, bőlevű	nagy, megnyúlt, oldalról lapított	45 g		késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb
Ceglédi kedves					g
Ceglédi óriás	június eleje	narancssárga	lédús, puha	igen nagy	50-80 g	édes-savas, aromás	friss fogyasztás, export
Ceglédi Piroska	Magyar kajszi előtt öt-hét nappal érik	narancssárga	Önmeddő	középnagy	52 g	teljes érésben jó	Fagyérzékenysége közepes
Gönci magyar	június közepe	aranysárga	kemény	középnagy	40-55 g	édes-savas, zamatos	legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló
Harmat					g
Harcot					g
Korai piros					g
Magyar kajszi	július közepe				45 g
Mandulakajszi	Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után	sárga, közepesen kemény	gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított		g	lédús, ízletes	téli lehűlésekre fogékony
Pannónia	július közepe-vége	narancssárga	rostos, szilárd	közép nagy	40-55 g	édes-savas, harmonikus, kiváló	fagytűrése kiváló
Rózsakajszi	július eleje	sárga, vörös foltos	rostos, szilárd	kicsi	10-20 g	édes-savas	fagytűrése közepes
Szegedi mamut					g