Alaszkai áfonya
Felfedezése, egyéb elnevezése
Vaccinium alaskaense-t 1925-ben Thomas Jefferson Howel[1] fedezte fel és írta le. Gyakori elnevezések: alaszkai vad áfonya, vad alaszkai fekete áfonya, alaszkai blueberry, alaszkai kékáfonya, tlingit[2] berry. Őslakos (eszkimók) név: naanyaa kanat’aayí (Tlingit[3]), maaý, bogyót jelent[4] (Nisga’a.[5] Nem tévesztendő össze az Alaszkai korai áfonyával, Alaszkai ovális levelű áfonyával (Vaccinum ovalefolium).[6][7] A tudomány jelenleg nem tisztázta rendszertani helyét a két növénynek. A botanikusok között vita van arról, hogy két változatról vagy alfajról van e szó.[8][9][10]
Származása, elterjedése
Észak-Amerikában a kontinens legnyugatibb területén Alaszka, Kanada, Oregon, Washington állam, Brit Columbia, Csendes-óceánhoz[11] közeli,szubalpin éghajlatú, 700 - 1400 m magasságú lejtőin, padokon, kiszögeléseken és a völgyek alján, a parti sávban honos.[12][13][14]
Megjelenése, felépítése
A cserjék körülbelül 1,5-3 méter magasságúra nőnek. Sárga színű 0,64 cm nagyságú, urna alakú,hermafrodita virágok. Később virágzik, mint a V. ovalifolium. Hamvas kék színűek bogyós gyümölcsei, sötétkék színű a gyümölcshús, de sötétebb színű, mint V. ovalifolium. Íze enyhén savanyú és vízízű.[15] Levelei enyhén szőrösek, kevésbé megnyúltak.[16]
Életmódja, termőhelye
Örökzöld. A savanyú, 4,5–5,5 pH-értékű talajt és a hűvös helyeket, valamint az enyhén (homokos) és a közepes (agyagos), jó vízelvezetésű talajt kedveli. Megfelelő pH: savas talajok és nagyon savanyú talajon is életképes. Félárnyékban vagy árnyék mentes helyeken - inkább nedves talajon - honos. Vízigénye igen jelentős. Földön kúszó indái évente akár 2 m-t is nőhetnek. Az egyes tövek akár 150 évig is elélhetnek.
Felhasználása
Használják dzsemek és zselék, illetve likőrök, borok készítéséhez, gyógyteaként is lehet fogyasztani, a levelekből készítik.[17] Húsa roppanó, íze enyhén fanyar, savanykás. Friss gyümölcsként torták, sütemények díszítésére használatos, továbbá illik a joghurtokhoz, desszertekhez és turmix italokhoz is — az Amerikai Egyesült Államokban hálaadás napján az ünnepi étrend jóformán kötelező része.
Fagyasztva kb. 1 évig használható. A termés többségéből ivólét, sűrítményt, szárítmányt, aszalvány, vagy gyümölcsteát készítenek. Szárítva a mazsolához hasonlóan használható.
Gyógynövény. Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére és antibakteriális hatása miatt a gyulladáshoz vezető bakteriális fertőzések megelőzésére, kezelésére használatos. Sok benne azantioxidáns[18] (antocianidinek, tanninok), ezért az immunrendszert is erősíti. Húgyúti fertőzések, illetve gyulladások kezelésére kiválóan alkalmas. Étvágygerjesztőnek is ajánlják. Az indiánok festéknek is használták.
Tápanyagtartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Átlagos tápanyagtartalom 100 g gyümölcsben:[19][20] Víz 90,700 g; Energia 37.000 kcal; Energia 156.000 kj; Fehérje 0.400 g; Összes lipid (zsír) 0.100 g ; Hamu 0.100 g; Szénhidrát 8.700 g; Kalcium, Ca 15.000 mg; Vas, Fe 0.300 mg; Nátrium, Na 10.000 mg; C-vitamin, a teljes aszkorbinsav 2.800 mg; Tiamin 0.010 mg; Riboflavin 0.030 mg; Niacin 0.300 mg; A-vitamin IU 79,000. Egyéb: réz, magnézium, mangán, foszfor, kálium-, szelén-, cink, niacin, pantoténsav, B6-vitamin, folsav.[21]
Antioxidánsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A flavonoidok, antocianidinek antioxidánsok, lipidperoxidációs inhibitorok, szabadgyökfogó (scavenger) tulajdonságúak, daganatellenes hatásúak. A flavonoidok rendelkeznek változatos biológiai tulajdonságokkal, beleértve antioxidáns, antimikrobiális, és potenciális rákellenes, és szívbetegségeket megelőző hatást. Antocianinek (antociánok) 690 mg, Proantocianidinek 657 mg, Flaván-3-olok 97.71 mg, Flavánok 01 mg, Flavonok 0.41 mg, Flavonolok 18.01 mg, Total fenolokgalluszsav ekvivalencia 1530 mg, ORACFL 12.5 mmol TE.[22]
Flavonoidok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A piránok és a pironok benzollal kondenzált származékai természetes növényi színezékek gyűrűvázát, a flavonoidokat (flaván, flavén, flavon) alkotják. A fenti vegyületek hidroxi-származékai glikozidok formájában különböző növények sárga színezékeit képezik legfontosabb közülük a kvercetin, mely a flavonol (3-hidroxi-flavon) 5,7,3’,4’-tetrahidroxi-származéka. Flavonolok: myricetin, kvercetin. Ha a kvercetin 3-as OH-csoportjához a rutinóz nevű cukor glikozidos kötéssel kapcsolódik, a rutinhoz (P-vitaminhoz) jutunk; ez a kapilláris vérerek permeabilitását szabályozza.
Antociánok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Antocianidin-glikozidok. A flavén (2-fenil-kromén) hidroxi-származékai glikozidok formájában elterjedtek a növényvilágban, összefoglaló nevük flavílium v. antocián (antocianin-)színezékek. Az antocián-színezékek a növényi nedvek pH-jától függően különböző színűek lehetnek; ezzel magyarázhatók az antocianidinek által okozott színárnyalatok a piros rózsa és a kék búzavirág szirmában ugyanaz a cianin-színezék van jelen, és a présnedvek pH-ja is azonos.
Antocianidinek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Flavilium kation származékok, amelyek nem tartalmaznak cukoregységeket. A glikozidok lúgos hidrolízisével nyerik a színes aglikonokat (antocianidineket), melyek savas hidrolízis esetén a savval sót képeznek (oxóniumsók). A flavílium-klorid 4-6 OH-csoporttal szubsztituált származékainak glikozidjai a különböző virágszirmok színéért felelősek. A fenti festéksók lúgok hatására színváltozással járó szerkezeti átrendeződést szenvednek, indikátor tulajdonságúak: pelargonidin-klorid (vörös) és pelargonidin (kékes ibolya) pl.: cianidin, delfinidin, malvidin, peonidin, petunidin.
Proantocianidinek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az alaszkai áfonya tartalmaz proantociandineket (kondenzált tanninok), amelyek szabad gyökfogó tulajdonsággal bírnak és egy fanyar ízt kölcsönöznek a termésnek. Flavan-3-olok: epicatechin. monomerek, dimerek, trimerek, 4-6merek, 7-10merek, polimerek.[21]
Farmakológiai hatásai
Az utóbbi években megjelent tanulmányok bizonyítják, hogy az alaszkai áfonyában található értékes összetevők, mint pl. azantioxidáns antocianidinek, számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melyek pozitív hatással vannak egészségünkre. AzUSDA[23] kutatói szerint az alaszkai áfonya rendszeres fogyasztásával hatékonyan léphetünk fel a szervezetünkben keletkező oxidatív stresszel szemben. Az oxidatív stressz felelős lehet az öregedésért és bizonyos krónikus betegségekkialakulásáért. Sejtszintű antioxidáns aktivitással rendelkezik. A kutatásba bevont gyümölcsök közül, melyek között szerepelt a gránátalma, piros szőlő, alma, eper, tőzegáfonya, stb. az alaszkai áfonya sejtszintű antioxidáns aktivitása (CAA – cellular antioxidant activity) a legmagasabb.[24] Az antioxidáns hatásnak öregedést gátló, anti-tumor és szívvédő tulajdonságokat tulajdonítanak.
- Javítja a motoros funkciókat
Komplex hatása van az agyi metabolikus folyamatokra, illetve a vér reológiai tulajdonságaira. Emeli a SOD és glutation-peroxidáz szintet, amellyel mint erős antioxidáns, gyökfogó molekula járul hozzá az idegszövet védelméhez. USDA kutatói mutatták ki, hogy állatkísérletekben a alaszkai áfonya javítja a motoros funkciókat, gátolja a rövidtávú memória elvesztését, és olyan életkorral összefüggő betegségek kialakulását, mint pl. az Alzheimer-kór[25]
- Gyulladást csökkentő hatás
Egerekkel végzett kísérletekben a alaszkai áfonya polifenol vegyületei csökkentették az állatokban kialakuló krónikusgyulladásokat a ciklooxigenáz-2 (COX-2) enzim expressziójának csökkentésével, így javult azok kognitív képességei, és csökkent az agyukban azon vegyületek mennyisége, melyek a gyulladások kialakulásáért felelősek.
- Rák megelőzés
A bioaktív élelmiszer összetevők egyik tumorellenes hatásmechanizmusa azon alapul, hogy csökkentik a gyulladást elősegítő ciklooxigenáz-2 (COX-2) enzim expresszióját, mely a daganatok fejlődésének egyik kockázati tényezője. Az alaszkai áfonyában lévő értékes polifenolok gátló hatást fejtettek ki a különböző állati szervrendszerekben található tumorokkialakulására és fejlődésére. A sejtburjánzás gátlása, az apoptózis fokozása és a szignalizációs transzdukció modulálása mellett a polifenolok, különösen a sejtinváziót, a daganat tápanyagellátását biztosító erek kialakulását, az angiogenézist, továbbá a metasztázisok kialakulását gátolják. Az emberi daganatokban a foszfatidilinozitol-3 kináz (PI-3K) szignalizációs útvonal aktivált. Ez az állapot vagy direkt genetikai mutációk, vagy indirekt receptor tirozin kináz aktiváció által, illetve a foszfatáz- és tenzin-homológ (PTEN) tumorszupresszor gén inaktiválódása révén alakulhat ki. Az alaszkai áfonya potenciálisan képes gátolni az ún. triple negatív emlőrák (TNBC) növekedését, mely a mellrákok egyik igen agresszív és nehezen kezelhető fajtája.[26] Más kutatások szerint a alaszkai áfonyában található vegyületek egyéb rákosmegbetegedések kialakulását is gátolhatják, többek között a bőr, a tüdő, a szájüreg, a gyomor, az emlőmirigy és a prosztatadaganatot.
- Húgyúti fertőzések
Az alaszkai áfonyában található értékes vegyületek is védelmet nyújthatnak azokkal a baktériumokkal szemben, melyek ahúgyhólyag falához hozzákapcsolódva felelősek a húgyúti fertőzések kialakulásáért[27]
- Agyi erek védelme, a stroke profilaxisa
Állatkísérletek azt mutatták, hogy a alaszkai áfonya fogyasztása elősegíti az agy védelmét az iszkémiás stroke-kal szemben.
- Szív ereinek védelme
Az USDA kutatói szerint a alaszkai áfonya fogyasztása védelmet nyújthat a szívizom számára a károsodástól, emellett támogatja a szív-, és érrendszert azáltal, hogy csökkenti a vér LDL-koleszterin szintjét. Antioxidáns tulajdonságai révén pedig védi az ereket a plakkok kialakulásától.
- Látásjavítás
Több tanulmány is megerősítette, hogy a alaszkai áfonyában található antocianidinek elősegítik az éjszakai látást és megelőzik a szem kiszáradását. Európai tanulmányok szerint az alaszkai áfonya kifejezetten javítja a látást, japán kutatók szerint pedig megelőzi a szemek kifáradását.
- anyagcsere-betegségek
A legújabb kutatások abban engednek bizakodni, hogy a alaszkai áfonya pozitív hatást válthat ki az ún. metabolikus szindrómában (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, megváltozott glükóz tolerancia, elhízás), mely jelentősen növeli a szívbetegség és cukorbetegség kialakulását.
Etnobotanikai felhasználása
Az észak-amerikai indiánok gyakran a szárított gyümölcsöt fogyasztották a téli évszakban.[15] Az eszkimók tlingit nyelven agyógyszer (kayaaní, kyäni, kyani) szinonimájaként használták az áfonya szót. A sámánok a gyógyítás során a gyógyszer (kayaaní) antioxidáns hatását használták ki a legyengült beteg szervezet teljesítményének fokozására, regenerálására.[4][19]Észak-nyugat szerte lila festék készítésére használták az áfonyát.[28] A haidák a fás szárat használták kampók készítésére.
- Nincsenek hozzászólások.